Díjazottak

 

1995 - 1996 -1997 - 1998 - 1999 - 2000 - 2001 - 2002 - 2003 - 2004 - 2005 - 2006 - 2007 - 2008 - 2009 - 2010 - 2011- 2012 - 2013 - 2014 - 2015 - 2016 - 2017 - 2018 - 2019
 


1995

  • Hosszú Gábor - Budapesti Műszaki Egyetem Elektronikus Eszközök Tanszékének egyetemi adjunktusa -"Speciális MOS eszközök paramétereinek újszerű meghatározásáért"
  • Riesz Ferenc - MTA Műszaki Fizikai Kutató Intézete főmunkatársa - "Kiemelkedő kutatási eredményeiért a félvezető heteroszerkezetekben fellépő mechanikus feszültségrelaxáció újszerű tanulmányozásáért"

1996

  • Pécz Béla - MTA Műszaki Fizikai Kutató Intézete főmunkatársa -" A mikrométeres méretek világát és a még ennél is százszor kisebb méretű, általában rétegszerkezetek részleteit szinte kizárólag elektromikroszkópos vizsgálatokkal tudjuk felderíteni. Ezért a modern félvezető kutatásban az elektronmikroszkópos szerkezet és hibaszerkezet kutatások rendkívül fontosak. Ezen a területen végez Dr. Pécz Béla nemzetközileg is nagyra értékelt kutató munkát, ezért az ezévi Ferenczi-díj, úgy érezzük, méltó helyre került."
  • Gali Ádám - a Budapesti Műszaki Egyetem Atomfizika Tanszékének első éves doktorandusza - "Gali Ádám hallgatói és doktoranduszi munkájában elméleti számolásokkal igyekszik meghatározni a technológia számára fontos oxigén és nitrogén szennyezők lehetséges kölcsönhatásait, és azok hatását a szilicium elektromos tulajdonságára. Munkája kapcsolódik a tanszéken kialakult iskolához, amely Deák Péter vezetésével már eddig is hozzájárult az oxigén-szilicium-hidrogén rendszer megértéséhez."
  • Lepsényi Imre - Budapesti Műszaki Egyetem negyedéves mikroelektronikai szakirányú villamosmérnök hallgatója - "Negyedéves hallgató, aki téremissziós csúcsok előállításának lehetőségeit vizsgálja a szilicium technológiában fejlesztett anizotróp nedves maratással. Gondos kísérletei reméljük eredményes kutatásban nyernek végső alkalmazást."

1997

  • Bigus Imre és Szeder László megosztva - fizika tanár, Árpád vezér gimnázium, Sárospatak - "A Ferenczi-díj alapításának egyik fontos célja volt, hogy Ferenczi György szellemében ösztönözze a jövő szakembereit nevelő tanárokat a csúcstechnika megismertetésében és elterjesztésében a fiatalok és a szélesebb közvélemény körében. Ő maga egyik létrehozója volt a ma már mindenki által ismert Csodák Palotájának, aminek a sikere jól mutatja, hogy a fiatalok milyen fogékonyak az új megismerésében. Az ez évben jutalmazott tanárok,  Bigus Imre, Szeder László és Bartha Zsolt, nemcsak saját diákjaik tanításában, de abban is kiemelkednek, hogy az 1997-ben is megrendezett Országos Középiskolai Fizikatanári Ankéton és Eszközkiállításon tanártársaiknak is nagy gonddal és számos ötlettel bemutatták a modern fizika és technika oktatásának lehetőségeit.
  • Bartha Zsolt - fizika tanár, Nagy Mózes liceum, Kézdivásárhely -     
  • Bayer Gábor - kutató mérnök, Semilab Rt, Budapest - "Abban a ma már nemzetközi hírű kisvállalatban, a Semilab Rt.-ben kezdte mérnöki munkáját, amelyet Ferenczi György alapított 1989-ben. Munkája során jelentősen hozzájárult a cég legsikeresebb termékének, a félvezető alapanyagot minősítő élettartam-mérő berendezések továbbfejlesztéséhez. Ezzel a berendezéssel válik lehetővé a mikroelektronikai ipar kiinduló anyagának, a nagytisztaságú szilicium szeleteknek olyan szintű ellenörzése, amely a hagyományos kémiai és mikroszkópikus analítikai érzékenységeket nagyságrendekkel felülmúlja

1998

  • Molnár Kund - tudományos segédmunkatárs, MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutató Intézet - "A félvezető kutatás egyik legaktuálisabb kérdésével, a pórusos szilicium elektrolumineszcenciájával, és annak gyakorlati megvalósításával foglalkozott. A pórusos szilicium, és annak 1990-ben felfedezett világító tulajdonsága egyrészt a mezoszkópikus rendszerek egyik izgalmas területe, másrészt a félvezető alkalmazásokban szinte egyeduralkodó sziliciumnak egy olyan lehetséges új, optoelektronikai alkalmazása, amelyek külön-külön is érdemesek a kutatásra. Molnár Kund és a kutató csoport eredményei jelentősen hozzájárulnak a jelenség megértéséhez."
  • Zámborszky Ferenc - doktorandusz, BME Természettudományi Kar, fizika szak - "Doktoranduszi munkája a BME Fizikai Intézetében Mihály György vezetésével létrejött, Magyarországon egyedülálló Alacsony Hőmérsékletű Laboratóriumban az igen alacsony hómérsékletű, nagy mágneses terekben történő mérések elvégzésének számítógépes vezérléséhez csatolódik. Ezeknek a méréseknek az automatizálása nem öncélú, hiszen az extrém feltételek melletti, igen nagyszámú mérés gyors elvégzése nélkülözhetetlen a jelenségek tanulmányozására. A pályázat szép példája a modern méréstechnikai eszközök fejlesztésének és talán legfőbb értéke, hogy a közel egydimenziós, meglepő tulajdonságú szerves anyagok területén a hozzájárulásával elért tudományos eredményeket is bemutatja."

1999

  • Kádas Krisztina - Magyary Zoltán posztdoktori ösztöndíjas, a Budapesti Műszaki Egyetem Fizikai Intézete Elméleti Fizika Tanszékének munkatársa - "A félvezető kutatás egyik legaktuálisabb kérdésével, a félvezető anyagok elektronszerkezetének a vizsgálatával foglalkozik. Talán a két legfontosabb kérdéskör, amivel foglalkozott ezideig az amorf félvezető anyagok kutatása és a reális félvezető felületek tulajdonságainak a megértése. Kádas Krisztina képzését tekintve vegyész és elméleti munkájának eredményei jól mutatják, hogy a modern tudomány - talán a legjobban a félvezető-kutatás - kohójában a különféle szakmák milyen eredményesen működhetnek együtt. Ide kívánkozik az a megjegyzés is, hogy a példaszerűen termékeny első tudományos éveit éppen a Fizikai Intézetben tölti - és talán az is, hogy az elmúlt évben a kémiai Nóbel díjat olyan fizikus kapta, aki éppen az elektronszerkezetek megismerésének egyik, talán leghatékonyabb módszerét fejlesztette ki."
  • Csorbai Hajnalka -V. éves mérnök-fizikus hallgató a BME Természettudományi Kar fizikus szakirányán - "Ötödéves egyetemi hallgató és esetében az alapítvány egyik fontos célkitűzését, nevezetesen, hogy támogassa a sokat igérő egyetemi hallgatók pályaválasztását és tudományos tevékenységük indítását kívántuk érvényesíteni. A pályázó ezeket a célokat maradék nélkül megvalósítja. Tanulmányait eddig kiemelkedően  végezte, és a kötelező feladatokon túl  több alkalommal Tudományos Diákköri Konferenciákon (külföldön is!) eredményesen szerepelt. Eddigi munkája szorosan kapcsolódik a Tanszéken folyó nem-konvenciális félvezető gáz-szenzorok kutatásához és jó példa arra, hogy hogyan lehet a félvezető kutatás módszereit, eredményeit a jövő speciális szenzoraiban, a mindennapi életünket átalakító automatika elemeiben felhasználni."

2000

  • Dr. Kántor Zoltán - ( a Budapesti Műszaki Egyetem Atomfizika Tanszékének tanára)    A pályázata alapján, amely oktatási tevékenységgel foglalkozik és szorosan csatlakozik a pályázat eredeti célkitűzésének szelleméhez, az ő munkája látszik kiemelkedőnek, amit alátámaszt publikációs tevékenysége és az egyetemi közéletben való résztvétele is. 
  • Maák Pál Andor - ( a Budapesti Műszaki Egyetem Atomfizika Tanszékének kutatója)    . . Az alapítvány egyik célkitűzése, hogy támogassa a sokat igérő egyetemi hallgatók pályaválasztását és tudományos tevékenységük indítását. A pályázó PhD. tanulmányainak befejezésével ezeket a célokat maradék nélkül megvalósította, és az optoelektronika területén a "high tech" eszközök, a lézerfizika és a modern anyagtudomány eredményeit egyaránt alkalmazza.
  • Dr. Nemcsics Ákos - (MTA Műszaki Fizikai Kutató Intézete főmunkatársa)    Dr. Nemcsics Ákos, 2000 július óta főiskolai tanár oktatói pályázatát, amely a napelemek oktatásával és egyetemi jegyzetében azok részletes ismertetésével foglalkozik, a pályázó munkahelyének (MTA MFA) figyelmébe ajánljuk - ő az Intézet jogelődjében, Ferenczi György munkatársai közé tartozott.

2001

  • Kiss Gábor - a Budapesti Műszaki Egyetem adjunktusa - "6 éve végzett a BME-en. A fiatal kutatók „kategóriájában” ebben az évben 3 igen magas szintű pályázat érkezett. A Kuratórium, amikor az ő pályázatát jelölte a Díjra, figyelembe vette a jelentős publikációs tevékenységet (11 referált folyóirat cikk és közel 30 konferencia előadás), és azt a tényt, hogy kísérleti munkája során egy olyan terület fejlődéséhez járult hozzá jelentős nemzetközi kooperációban (együttműködésben német egyetemekkel és a Siemens Kutatási Intézetével), - vékonyréteg szenzor fejlesztés és alapkutatás- amely szerves része és folytatása a félvezetőkön alapuló vezérlésnek. Így munkája tökéletesen illik a Pályázat eredeti célkitűzéséhez."
  • Fűrész Gábor  - ötödéves csillagász hallgató Szegeden a József Attila Tudományegyetemen - "A Kuratórium örömmel vette tudomásul, hogy a hallgatók között is a pályázat népszerűvé vált – ezt bizonyítja, hogy közülük négyen is pályáztak. A döntés itt is nehéz volt, mert valamennyi pályázó igen bíztató tanulmányi eredményekről és pályakezdésről számolt be. Fűrész Gábor javára azért döntöttünk egyhangúlag, mert korához képest jelentős publikációs tevékenységgel (8 társszerzőkkel írt cikk vezető csillagász folyóiratokban, több mint 10 népszerűsítő cikk magyar szaklapban) rendelkezik, és eredményeinek elismerését jelenti, hogy számos külföldi meghívásról is beszámolt. Bár a dolgozatok csillagászati megfigyelésekről adtak számot, és nem tartoznak a Pályázat eredeti célkitűzéséhez, a pályázatból kiderül, hogy az ő részvétele elsősorban a CCD eszköz alkalmazásával és a kísérleti feltételek korszerűsítésével kapcsolatos, amely a korszerű félvezető méréstechnika egyik legsikeresebb alkalmazása, így a kiírás feltételeinek maradék nélkül megfelel."

2002

  • Dr. Ronyecz József - tanár Székesfehérvári gimnázium,     1928-ban született, nyugdíjas, de nem tud élni a fizika nélkül. A tanári pályájának dokumentálása, és az „Öveges” stílusú kísérleti fizika oktatása példaszerű! Mellette szól, hogy egy kivételtől eltekintve nem igen sikerült a pályázatnak a tanárokat „megszólítani”, noha még a korai szakaszban a tanárokra való életkori megkötést megváltoztattuk. Patkós András kiemelte, hogy a példamutató tanári pálya mellett, a főiskolai tanári működése során olyan korszerű laboratóriumot hozott létre, amely szorosan kapcsolódik a pályázat célkitűzéseihez és Ferenczi György munkásságához. Marx György is hozzátette, hogy a jelölt munkásságát nagyra tartja, saját maga is bírálója volt egyik mellékelt pályamunkájának.
  • Koháry Krisztián - (BME Elméleti Fizika tanszék, Doktori fokozatát 2001 júliusában szerezte meg Marburgban, Németország), „summam cum laude” minősítéssel, jelenleg ugyanott posztdoktori kutató.  Pályázat elméleti munkáról számol be, molekuláris dinamikai számolások fejlesztéséről különböző kölcsönhatások feltételezésével az alkalmazások szempontjából is fontos rendszerekre: gyémánt leválasztás, amorf szilícium, amorf szelén. 1999-től szerves félvezetők hopping transzport és diffúziós tulajdonságait is vizsgálta Marburgban. A mellékelt dolgozatai eredményes pályakezdésről számolnak be, a DOSZ publikációs pályázatán első díjat nyert (Phys. Rev. B63, 094202 (2001)).

2003
    

  • Erdélyi Miklós, posztdoktori ösztöndíjas    a Szegedi Tudományegyetem Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékének kutatója, vendégkutóként több alkalommal az Egyesült Államokban is tevékenykedett    Pályázatában egy olyan korszerű, nemlineáris optikai gázérzékelő fejlesztési munkáját mutatta be, amely két, optikai szálba kapcsolt félvezető lézert alkalmaz, amelyek különbség-frekvenciáját folymatosan lehet hangolni, és a keverésre használt periodikusan adalékolt LiNbO3 lehetővé teszi nagy energiák elérését, a nélkül, hogy az adott IR tartományban szükség lenne folyékony nitrogénes hűtésre. Ezzel, a Rice Egyetem kutatóival együttműködve sikerült egy olyan hordozható, megbízható, szelektív és érzékeny gázérzékelőt megvalósítani, amely például lehetővé teszi 12CO2 és 13CO2 egyidejű detektálását ezrelékes pontossággal, amelyeknek az érzékelésre használt jellegzetes (molekula) rezgési energia-különbsége kevesebb mint 10-4 relatív értékben, és az előfordulásuk aránya is %-os nagyságrendű. Ilyen és hasonló mérések alkalmazása fontos lehet mind a környezetvédelem, mind pedig a biológiai-orvosi kutatások területén.
  • Lukács István Endre, doktorandusz hallgató,    az MTA MFA segédmunkatársa, 1999-ben a Budapesti Műszaki Egyetem Természettudományi Kar Mérnök-fizikus szakán végzett,     Pályázatának témája a Makyoh topográfia, amelynél egy tetszőleges tükröző felületről visszavert  kollimált fénynyaláb képéből köveztethetünk a reflektáló felület topográfiájára. A módszer előnye a nagy érzékenység, valós idejű mérés és hogy szabad szemmel nem látható mikrodeformációk vizsgálatára is alkalmas. A félvezető iparban használható mérést alkalmassá kell tenni a nagy felületek nagy felbontású mérésére, -  ez a jelenleg is folyó kutatás témája. Az eddig elvégzett elméleti és gyakorlati vizsgálatait és az iparban is használható berendezés fejlesztését az teszi a Ferenczi díj szempontjából különösen értékessé, hogy Ferenczi Gyurka munkásságával össz-hangban, olyan minősítő berendezés a végcél, amely várhatóan előnyösen alkalmazható lesz szilicium szeletek minősítésére.
  • Csik Attila, tudományos munkatárs    az MTA Atommagkutató Intézetében dolgozik, ez év júniusában szerezte meg a PhD fokozatot; a Kossuth Lajos Tudományegyetem fizikus szakán 1997-ben végzett, Erasmus ösztöndíjjal a Cambridge-i Egyetemen 3 hónapot töltött.     Pályamunkája amorf Si-Ge anyagokból felépített multirétegek készítésével és tulajdonságainak a vizsgálatával foglalkozik. A strukturált félvezető és mágneses multirétegek több évtizede a félvezető-kutatás egyik központi problémája, mert elvben a különböző anyagokat tartalmazó réteges szerkezetek bizonyos alkalmazásokban előnyös tulajdonságokat mutatnak a homogén alkotó anyagokkal szemben. Ezek a szerkezetek azonban, különösen az igen vékony, néhány atomnyi méretű rétegek a határfelületek miatt erősen instabilak. Ennek talán legfontosabb következménye a nanoméretes távolságokban lejátszódó diffúziós keveredés. A választott Si-Ge multirétegeket a pályázó porlasztás útján előállította, és különböző módszerekkel (röntgendiffrakció, Rutherford-visszaszórás, Auger-mélységi analízis  és optikai mérések hőkezeléssel kombinálva) vizsgálta. Munkája jó példa a modern anyagtudományi technológia és méréstechnika eszköztárának és hatékonyságának a bemutatására, ezért a Kuratorium őt választotta a 2003. év harmadik díjazottjának.

Vissza


2005

  • Fürjes Péter    a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Fizikai Kutató Intézetének tudományos segédmunkatársa, aki az egyetemi doktori címét ebben az évben védte meg sikeresen.    Pályázatában mikroelektromechanikai rendszerek (MEMS) tervezésével és vizsgálatával foglalkozik, amelyek előre láthatóan a félvezetők információ-technológiai forradalma után a mikro-méretű gyártás és érzékelés forradalmát hozhatják meg. Míg ezeknek a rendszereknek az előállítása felhasználja a modern félvezető ipar és technológia teljes eszköztárát, azokon lényegesen túl is mutat, hiszen a mikron méretekben a mechanikai méretezés és megvalósítás is nélkülözhetetlen. A pályázó, amennyire meg tudtuk  állapítani, hazánkban először alkalmazott méretezési és tervezési eszközöket ezen a speciális területen. Eredményes munkáját számos dolgozata és a nemzetközi tudományos életben való aktív részvétele is bizonyítja. Ebben az évben több olyan pályázó is volt, akik befejezték a PhD. dolgozatukat. 
  • Hegedüs József,    a Marburg-Budapest Európai Doktori Iskola hallgatója, a Budapesti Műszaki Egyetem Természettudományi Kar Mérnök-fizikus szakán végzett 2003-ban - Elméleti pályázatának témája amorf anyagok szerkezetének számolásával, és a fény hatására történő térfogatváltozások elméletével és magyarázatával foglalkozik. Publikációs tevékenysége igen jónak mondható, 6 nemzetközi folyóiratban megjelent cikke közül is kiemelkedik a talán legrangosabb fizikus folyóiratban, a Phys. Rev. Lettersben publikált dolgozata a fent már említett témában. Kiemelkedő pályakezdéséhez szeretnénk ezzel a döntésünkkel gratulálni.

Vissza


2006

  • Osváth Zoltán    (mérnök-fizikus, posztdoktori ösztöndíjas BMGE Fizikai Tudományok Doktori Iskola)     
  • Radnóczi György Zoltán  (mérnök-fizikus, posztdoktori ösztöndíjas, ELTE TTK Fizikai Tudományok Doktori Iskola)

Vissza


2007-2008

  • dr. Kordás Krisztián    (2003-tól Oulu, Szeged)     Kordás Krisztián olyan folyadék fázisú lézeres leválasztást választott, amely, híven a szegedi lézeres iskolához, a lézerek sokoldalú alkalmazhatóságát mutatja, és alkalmas a nano-méretű porózus szilicium szelektív fémezésére is. Jelenleg a szén nanocsövek és a porózus szilicium előállításával foglalkozik, ami talán lehetőséget nyújt a hagyományos szilicium technológia és a sokat ígérő szén nanoszálak előnyös tulajdonságainak célszerű ötvözésére is. Krisztián már gyakorlott kutató, jelenleg a finn Oului Egyetem docense, reméljük, hogy kinti munkája további kapocs lesz a két Egyetem között.
  • Nagy Norbert    (MTA MFA most már PhD címmel rendelkező ifjú kutatója)    olyan technológiát fejleszt, amely lehetővé teszi igen vékony rétegekben rendezett nano szerkezetek előállítását. Ehhez újszerűen alkalmazta a kémiában ismert Langmuir-Blodgett réteg előállítását, amelyben olyan parányi szilika részeket oldott, amelyek lehetővé tették hagyományos félvezető ipari eljárással strukturált szilicium felületek előállítását. Ezek a felületek alkalmas első lépések lehetnek olyan új optikai, elektronikai eszközök előállítására, ahol a rendezett mikro-szerkezet minőségileg különbözik a homogén anyagtól. Érdeklődéssel várjuk ezeket a sikeres alkalmazásokat későbbi munkája során.

Vissza


2009

  • Pongrácz Anita    (mérnök-fizikus, posztdoktori ösztöndíjas BMGE Fizikai Tudományok Doktori Iskola)     SiC nano-méretű epitaxiás kristályok előállításával foglalkozott Si hordozón, és ezek minősítésével. Bár a Si a legfontosabb alapanyag a félvezető elektronikai alkalmazásokban, soha nem szűnt meg az olyan anyagok kutatása, amelyek lehetővé teszik a hagyományos félvezető alkalmazások kiterjesztését rendkívüli körülmények között. A SiC olyan anyag, amely kiváló félvezető tulajdonságokat mutat, rendkívül ellenálló (keménysége és kémiai ellenálló-képessége a gyémántéval összemérhető) és igen magas hőmérsékleten is alkalmazható! Ezért már ma is a jövő teljesítmény elektronikájának egyik ígéretes anyaga, de a szélsőséges körülmények között is használható érzékelőknek egyik lehetséges anyaga is. Külön kiemelhető, hogy az előállításhoz használt „innovatív” eljárás, a Si hordozó „hőkezelése” szénmonoxid atmoszférában, amennyiben sikeres, teljesen újszerű technológia alapja lehet! Talán ezért is a kutatás olasz kutatók érdeklődését is felkeltette, és szélesebb körű nemzetközi együttműködésben folyik.
  • Dobrik Gergely     (mérnök-fizikus, posztdoktori ösztöndíjas, ELTE TTK Fizikai Tudományok Doktori Iskola)    atomi léptékben meghatározott szerkezetű grafén alapú nano-szerkezetek előállításával  és vizsgálatával foglalkozik. Ma már jól tudjuk, hogy az alig néhány éve ismert, egy atomi réteg vastagságú grafit szerkezetű anyag, a grafén, unikális fizikai tulajdonságokkal rendelkezik, pl. az elektron-állapotai meglepő módon tömeg nélküli fermionok-ként viselkednek. Az alkalmazások szempontjából tán még ennél is izgalmasabb, hogy olyan félvezető eszközök alapjául szolgálhat, amelyben, legalábbis az egyik dimenzió most már tényleg az atomi méretek tartományába esik, és egészen rendkívüli félvezető tulajdonságokkal (pl. óriási működési sebesség!) rendelkezhet. Persze ilyen méretek esetében „eszközöket készíteni” egyáltalán nem könnyű, a pályázónak és a kutató csoportjuknak sikerült STM segítségével olyan szerkezetet létrehozni, amely már lehetővé teheti félvezető szerkezetek, eszközök működését. Munkájuk értékét mutatja, hogy a Nature Nanotechnology júliusi számának címlap illusztrációját az ő cikkükből választották! 

Vissza


2011

  • Kopasz Katalin     (Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium (Szeged) oktatója)     
  • Nemes – Incze Péter    (tudományos munkatárs, MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutató Intézet),    a grafén újszerű nano-megmunkálási eljárásának kifejlesztéséért nyerte el, amelynek a segítségével atomilag közel hibátlan cikk-cakk éleket sikerült megvalósítani, - ezzel az elméletileg megjósolt félvezető tulajdonságokat igazolni lehetett és új lehetőségek nyílhatnak a nano-elektronika területén. Ő a 2011-es év díjazottja volt, azóta töretlenül fejlődött, Junior Prima díjat is nyert és jelentős szerepe van abban, hogy a Magyar Tudományos Akadémia és a Koreai Kutatási Alap Tanács együttműködése keretébe 2010 szeptember 1-jétől az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézetben megkezdte működését a Koreai-Magyar Nanotudományok Laboratóriuma – nem túlzás azt mondani, hogy fiatal kora ellenére Intézetének egyik vezető kutatója lett!

Vissza


2012 - 2013

7 FŐ FIZIKUS HALLGATÓ

Vissza


2017

  • Soha Márton - PhD hallgató, Debreceni Egyetem Fizika Doktori Iskola, ATOMKI
    „N-típusú szilícium napelemek tisztításának optimalizálása ipari felhasználás számára” című pályaművével
  • Varga-Kőfaragó Mónika - MTA Wigner FK, RMI, Fiatal Kutató
    „Monolitikus Aktív Pixel Szenzorok fejlesztése az ALICE kísérlethez”című pályaművével
  • Zábori Balázs - PhD hallgató, BME Fizikai Tudományok Doktori Iskola, MTA Energiatudományi Kutatóközpont Sugárvédelmi Laboratórium Űrdozimetriai Kutatócsoport
    „Űridőjárás monitorozása szilícium alapú félvezető detektorokkal” című pályaművével

Vissza


2018

  • Samu Gergely Ferenc (ELI-ALPS Lézeres Kutatóintézet)
    "Szerves-szervetlen ólom halogenid típusú perovszkit elektródok elektrokémiai vizsgálata" című pályaművével
  • Cora Ildikó (MTA EK MFA Vékonyréteg Fizika Osztály)
    "VPE-vel növesztett hőkezeletlen és hőkezelt Ga2O3 rétegek szerkezetvizsgálata, és átalakulásuk hőkezelés során" című pályaművével
  • Polónyi Gyula (MTA – PTE Nagyintenzitású Terahertzes Kutatócsoport)
    "Félvezető kristály alapú extrém nagyhatásfokú Terahertzes források" című pályaművével
  • Thiering Gergő (MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont)
    „Gyémántalapú kvantumbitek vizsgálata kvantummechanikai módszerekkel” című pályaművével

Vissza


2019

  • Rácz Adél Sarolta (MTA EK MFA, Vékonyréteg-fizika Osztály)
    "Szilícium-karbidban gazdag nano-védőrétegek létrehozása szobahőmérsékleten és vizsgálatuk" című pályaművével
  • Beke Dávid (MTA Wigner FK, Szilárdtest-Fizikai És Optikai Kutatóintézet, Félvezető Nanoszerkezetek Kutatócsoport)
    "Szilícium-karbid Nankolaszterek Kvantumtechnológiai alkalmazhatóságának vizsgálata" című pályaművével
  • Pálinkás András (MTA EK MFA, Nanoszerkezetek Laboratórium)
    "Grafén/nanorészecske hibrid szerkezetek előállítása és vizsgálata" című pályaművével
  • Scherübl Zoltán (BME, Fizika Tanszék és MTA-BME Lendület Nanoelektronika Kutató Csoport)
    "Félvezető nanopálca alapú kvantum áramkörök vizsgálata" című pályaművével

Vissza